Bérces Anna: Vagy a kezdet s a vég

február 22nd, 2012 Posted in Bérces Anna | No Comments »

Vagy Te kezdet és a vég,
Maga vagy a gyönyörűség.
Vagy Te menny és pokol,
Fortyogó vulkán, mi lámgol.
Nyugtatod borús eszem,
S tűzbe szítod szívem.

Ha én volnék Pandóra,
Te a szelence, mit egy nyitásra,
Rosszat bocsátasz az emberre,
S Te kezed teszed kezemre.
Vagy Te égem és földem,
Te vagy a jobbik énem.

Te vagy belőlem minden,
Ami jó, te vagy a végtelen.
Fekete és fehér, tűz és víz,
Vagy Te édes és keser íz.
Vagy Te hűs lég s hurrikán,
Te vagy a bűn almája a fán.

Jó és rossz, boldogság, fájdalom,
Álmatlanság vagy nyugalom.
Te! Igen, csak Te vagy nekem,
Bántatom, Örömöm a Mindenem.

Share

Bérces Anna: Első hó

február 22nd, 2012 Posted in Bérces Anna | No Comments »

Este van és hull a hó,
Hártyás vizű már a tó.
Fehérre mázolva a tájat,
Hófúvása festi pirosra arcomat.

Látni, az égen, csillagot nem lehet,
Égvirág von ablakomra keretet.
Ben, ég a konyhában a tűz,
Itt kint a szél pelyheket kerget, űz.

Hold is csak titkánn kukucskál
S a felhők mögül kiabál.
Erre, erre vagyok emberek,
Erre emberek, erre nézzetek.

Csak homályát látom,
Vastagon lepi hó kabátom.
Hártyás vizű már a tó,
Este van és hull a hó.

Share

Bérces Anna: Makacs lelkem

február 22nd, 2012 Posted in Bérces Anna | No Comments »

Félek attól, hogy úgy megszeretlek Téged,
Hogy nem tudlak majd elereszteni végleg.
Iserem magam és tudom, érzem,
Hogy nem eresztelek soha szerelmem.

Búcsút kellene tőled vennem,
És új utakat keresnem.
De nem tudlak feledni,
Új szerelmet, embert szeretni.

Önző és makacs a lelkem,
Szíved nem adná vissza szívem.
Nem éltél még eleget,
Szíved még keveset szeretett.

Most elengedlek, bár hasad szívem,
Bús lesz nélküled az életem.
Szolj rám! Ne legyek szomorú,
Hogy az élet nélküled sem hosszú.

Menj! Ne is lássalak többé!
Ne szeress engem örökké!
Tünj el! Keress mást, kit szerethetsz!
Fiatal vagy könnyen elfelejtsz!

Share

Bérces Anna: Te vagy az én párom

február 12th, 2012 Posted in Bérces Anna | No Comments »

Te vagy az én párom

Életem lettél. Egyek lettünk,
Egyszerre ver hevesen szívünk.
Tiéd  vagyok senki másé,
E  versem egy vallomásé.
Végzetem vagy s boldogságom,
Szerelmem, legnagyobb álmom.
Kezedben, már gyógyult szívem,
Hevesen szalad benne vérem.

Hogy mondhatnám el szépen,
Mit érzek itt beül éppen?
Miként kellene súgni a lelkemnek,
Hogy ne legyen vége e Édennek?
Ajkam néma s nem jönnek a szavak,
Pedig annyira imádlak s annyira akarlak.
Amikor szemembe nézel látsz engem,
A szemem, a szívem, lelkem, mindenem.
Szeretném, ha tudnád, nem is, mert akarom,
Hogy boldog vagyok, mert Te vagy az én párom.

 

Share

Bérces Anna: Se ez, se az

február 12th, 2012 Posted in Bérces Anna | No Comments »
Se ez, se az

Se kín, se bűn, se fájdalom,
Se szerelem, se gúny, se bántalom.
Nem érzek már semmit, csak haragot,
Nem érzek se örömöt, se alázatot.

Elfeledtem már, milyen a nyugalom,
S minden csókot, mely égett ajkamon.
Méreg fortyog ereimben vér helyett,
Nem állok már meg házatok mellett.

Nem gondolok már sűrűn a múltra,
Nem emlékszem meleg, erős karodra.
Se ez, se az. Nyitom az ablakom,
Semmibe ordítom a haragom.

Share