Juhász Kató: A lerombolt falu fia

A lerombolt falu fia

 

 

A hegygerincek alkotják a határvonalat Szlovákia és Magyarország között az egykori, Derenknek nevezett  falu – ma már csak emlékhely – felett. Itt minden év július havának harmadik vasárnapján gyűlnek össze közös imára az őslakosok leszármazottjai, – lengyelek, szlovákok, magyarok.

Más alkalommal nem is lehet gépkocsival a területre bejutni.

Ez a hegyek között meghúzódó, gyönyörű rétekkel tarkított táj annak idején Horthy Miklós kormányzót is elvarázsolta.

Terve az volt, hogy vadászterületként fogja használni a környéket, miután a közeli Szelce-pusztán vadászkastélyt építtetett.

Elhatározta, hogy az alig több, mint háromszáz lelket számláló falut kiüríti, a lakosságot – kárpótlás útján – áttelepíti más falvakba.

1938-ban meg is kezdték a házak lebontását, s hasonló sorsra került a templom is. Emlékként csak az iskola romjai maradtak meg.

A falu lakói főleg lengyel származásúak voltak. Egy nagy, pusztító járvány után az 1700-as években a terület urai, – az Esterházy grófok – lengyel jobbágyokat telepítettek ide.

Az ő utódaik közül került ki Horthy fővadásza, akinek kisfiáról szól a következő történet.

 

Pisti itt született, a hegyek között, az erdő szélén épült egyik kis házban. Mikor édesanyjánál jelentkeztek a szülés előjelei, – csak a szomszédasszonyok segítségére számíthatott. Az itt élő emberek télen teljesen el voltak zárva a külvilágtól. Amint leesett a hó, a keskeny földutak eltűntek. A legközelebbi település – Szögliget – a hegyeken át 20 km-re esett, elérhetetlen volt a téli időszakban.

Kemény sorsot szabott a Jóisten az itt élőkre. A születéstől a temetésig az élettel együtt járó gondokat külső segítség nélkül kellett megoldaniuk.

Kenyeret sütöttek, szőttek, fontak, állatokat tartottak, faszénégetéssel, fakitermeléssel foglalkoztak, de természetes volt, hogy orvvadászatból származó vadpecsenye is került minden család asztalára.

Ezt elégelte meg a kormányzó, mikor végleg döntött a falu megsemmisítése mellett.

Az emberek nagy része önként nem akart távozni, de a csendőrök és katonák parancsra bontani kezdték házaikat, és kényszer hatására kellett elköltözniük. Pistiék családja maradhatott legtovább, annak köszönhetően, hogy apjára, – mint fővadászra – bízta a kormányzó a terület felügyeletét, a vadállomány védelmét.

A lassan kiürült, romokban heverő település határában Horthy medvéskertet létesített. A hat éves Pisti gyakran járt ide apjával az állatokat etetni, s hogy ellenőrizzék, minden rendben van-e a vadasparkban.

A gyerek ilyenkor – hogy biztonságban legyen – felmászott egy apja által számára kijelölt magas fára, melynek ágai lehetővé tették, hogy szinte lépcsőszerűen használja.

Nagy élményt jelentett számára a medvéskert, és jutalomnak érezte, ha apjával elmehetett.

Egyik nap a fővadász egy sérült hollóval tért haza. A romok felett nagy számban köröztek a fekete madarak, elpusztult háziállatok maradványaira pályázva. A lábán súlyosan sérült állat türelmesen viselte, hogy emberek gondoskodnak róla, és egy kisfiú a játszótársa. Pisti és a madár közt különös barátság alakult ki. A gyerek sokat beszélt hozzá, és egy nap azt vette észre, hogy a gyakran mondott szavakat a holló – fejlett hangképzésének köszönhetően – érthetően ismételte. A beszélő madár szépen gyógyult, s már el is repülhetett volna, de nem akart. A környéken kitartóan portyázó társaival kapcsolatot tartott, de mindig visszatért kis barátjához.

Pisti rájött, hogy okos, ügyes és leleményes is a társa. Mikor csonthéjas termést akart feltörni, követ, vagy más kemény tárgyat szerzett, és azzal ütögette, ha a csőrével nem boldogult.

Harcias jószág volt, nem ijedt meg a háziállatoktól, emellett nagyon gyors, és elővigyázatos is, nem volt könnyű zsákmány semmilyen ragadozó számára.

Egyszer a gyerek nagyon unatkozott.  Apja az erdőn volt, anyja a patakra ment mosni, holló barátja pedig társait kereste fel.

Eszébe jutottak a medvék. Ismerte már jól az útvonalat, 10-15 percnyi járásra volt a vadaspark a házuktól. Elindult a medvék kertjéhez.

Még félúton sem járhatott, mikor látta, hogy a falu felől egy holló kiválik társai köréből és felé tart. A medvéskert közelébe érve Pisti meglepetten tapasztalta, hogy a kerítés egy darabon ki van dőlve, s a három medve közül egy a kerítésen kívül bóklászik.

Édesapjától tudta, hogy a medvék nagyon veszélyes állatok, nem hiába volt számára kijelölve egy fa, amire mindig fel kellett másznia. Szemével ezt a fát kereste, de még elég távol volt tőle. Futni kezdett felé.

A hatalmas állat a gyerek felgyorsult mozgására figyelt fel, addig egy bokor termését ízlelgette. Egy darabig csak nézett utána, – talán ez a tétovázás volt Pisti szerencséje – majd lomha mozgással nyomába eredt. A gyereknek közben sikerült elérnie a fát, és felmászott rá.

A holló – látva a történteket – visszafordult a falu felé, hangos károgással, majd néhány kört írt le a levegőben és több, hozzá szegődött társával együtt a medvéskert felé repült.

Közben az elszabadult mackó döngetni kezdte a nagy fát, – Pisti menedékhelyét, – mely ide-oda mozgott a hatalmas állat erejétől.

A hollók mind lejjebb ereszkedtek, és együttesen támadták az elszabadult állatot, aki az éles csőrcsapások hatására lemondott zsákmányáról, és hátrálni kezdett támadóitól.

Jobbnak látta visszamenni társai körébe, – a biztonságos kertbe, ahol a hollók már nem bántalmazták.

Pisti – egérutat nyerve – gyorsan lemászott a fáról, és lélekszakadva futott a falu felé. Időnként hátra nézett, nem követi-e a medve, de azt úgy látszik, a hollók kellőképpen megleckéztették.

Kimerülten, csapzottan tért haza.

Otthon édesanyja már kétségbe esetten kereste. Közben megérkezett apja is, aki nem akarta elhinni, amit a gyerek mesélt. Kötelekkel, fegyverrel, szerszámokkal felszerelkezve indult a vadasparkhoz, ahol bebizonyosodott, hogy a gyerek igazat mondott, a kerítés javításra szorult, de a megszeppent medve társaival együtt a számukra kijelölt területen belül maradt.

Share
Posted on kedd, március 6th, 2012 at 09:59. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a Reply