Pável Colton István: Akarnok szakajtók

Ti akarnok szakajtók,
vajon mit akartok,
ha falakat vakkantott vakajtót vakartok?
Gödörbe görbült, örült fakardok,
titeket talán a hit tartott vissza,
mintha megfogyott volna a tollban a tinta.
A kapitalista lista tovább is hízna,
de a vesztes már jól paráz,
mérgében sem anyáz!
Kihűlt a hitt varázs,
nincs rajta durva máz!
Ez ma egy furcsa láz,
mi gyengéket aláz(-/…)atosan kérném,
ha merném, a repkényt, az eszmét!
Én sem nézném végét a láncnak.
Vad szelek ráznak,
a lázban szenvedek,
azért még elmegyek vadászni!
Mondja a vadászgyík!
Jöjjön az apád is!
Matt, remény!
Lesz majd az élet szép?
Hinned itt tévedés!
Elhalló távadás,
ez egy bús támadás!
Valami baromi ellenszenves
nyekken a falon…
Ha most…
abba nem hagyom a dalom!

Share
Posted on vasárnap, szeptember 11th, 2011 at 17:33. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a Reply