Huszka Jenő

magyar zeneszerző
(1875-1960)

A magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Hegedűs csodagyerek volt, törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték. Diákkorában két színpadi művet írt, az egyik a Párbajhősök, amit színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A következő műve, a Levél című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét. Huszka Jenő - Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte, miben talált hibát. Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. Első sikere a nyomtatatásban is megjelent Jogász csárdás lett, ám közben a színház állandóan kísértette. A Lamoreux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt. Felesége Arányi Mária író. 1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg (Népszínház) hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek. Megdöntötte az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát, és új lehetőségeket tárt fel az őt követő magyar komponisták (Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre) előtt. 1903. november 6-án a Király Színházat, Budapest új operettszínházát Aranyvirág c. operettjével nyitották meg. Huszka Jenő 1960. február 2-án tüdőgyulladásban, éjjel kettőkor felesége karjai közt hunyt el. 84 évet élt. Sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található. Többi operettjei közül legnépszerűbb a Gül Baba (Király Színház, 1905) és a Lili bárónő (Városi Színház, 1919), további híres művei a Mária főhadnagy és a Jókai Mór Politikai divatok című regénye alapján 1955-ben bemutatott Szabadság, szerelem c. történelmi daljátéka. Megbecsült egyénisége volt a magyar művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé-, a Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i budapesti kongresszusán a világszövetség alelnökévé választották.

Ízelítő műveiből - videó:
Gül Baba - Darumadár fenn az égen