A
magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Hegedűs csodagyerek
volt, törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három
gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt,
többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi
Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból
zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték. Diákkorában két
színpadi művet írt, az egyik a
Párbajhősök, amit
színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A
következő műve, a
Levél
című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay
Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét.
Huszka Jenő - Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte,
miben talált hibát. Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de
közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János
tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik
koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő.
1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő
egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba
utazhasson.
Első sikere a nyomtatatásban is megjelent
Jogász csárdás
lett, ám közben a színház állandóan kísértette. A Lamoreux-zenekarban első
hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt. Felesége
Arányi Mária író. 1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott
ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban
volt első színpadi művének premierje: a
Tilos a
bemenet!
című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még
ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902.
december 20-án bemutatott
Bob herceg
(Népszínház) hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet
külföldön is műsorra tűztek. Megdöntötte az angol és bécsi operett
kizárólagos uralmát, és új lehetőségeket tárt fel az őt követő magyar
komponisták (Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre) előtt. 1903.
november 6-án a Király Színházat, Budapest új operettszínházát
Aranyvirág
c. operettjével nyitották meg. Huszka Jenő 1960. február 2-án
tüdőgyulladásban, éjjel kettőkor felesége karjai közt hunyt el. 84 évet élt.
Sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található. Többi operettjei közül
legnépszerűbb a
Gül Baba
(Király Színház, 1905) és a
Lili bárónő
(Városi Színház, 1919), további híres művei a
Mária főhadnagy
és a Jókai Mór Politikai divatok című regénye alapján
1955-ben bemutatott
Szabadság,
szerelem
c. történelmi daljátéka.
Megbecsült egyénisége volt a magyar művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és
Szövegírók Szövetkezete elnökévé-, a Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i
budapesti kongresszusán a világszövetség alelnökévé választották.
Ízelítő műveiből - videó: Gül Baba - Darumadár
fenn az égen
A
magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Hegedűs csodagyerek
volt, törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három
gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt,
többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi
Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból
zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték. Diákkorában két
színpadi művet írt, az egyik a
Párbajhősök, amit
színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A
következő műve, a
Levél
című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay
Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét.
Huszka Jenő - Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte,
miben talált hibát. Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de
közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János
tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik
koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő.
1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő
egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba
