osztrák
zeneszerző
A
felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán
játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt
zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek
tudható be, hogy önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy
kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után
került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, remekül játszott
orgonán, valamint hegedűn is, orgonista vagy karnagyi álmait túlzott
nagyravágyásnak tartotta. A családi hagyományokat megőrizve kötelességének
érezte, hogy ő is tanár legyen. Így vidéki tanító lett, de zenei ambícióiról
azért nem mondott le. A tanítói pályára való felkészülés során
összhangzattant is tanult, majd segédtanító korában zongorajátékot és
generálbasszust tanult. Visszatérve a Szent Flórian apátságba, autodidakta
módon tanult zeneszerzést, sőt, öt évig az orgonista feladatokat is ellátta.
Lényeges változás akkor történt, amikor 33 évesen a linzi dóm orgonistája
lehetett. 1860-tól vezeti itt a fiúkórust is, és ezektől az évektől kezdve
ontja a zeneműveket, miközben bécsi tanárokhoz jár fejlődni. Liszt, aki
Brucknerhez hasonlóan igen vallásos, már ekkor elismeri munkásságát.
1868-ban Bécsbe költözött, és a konzervatóriumban, később pedig az egyetemen
is oktatott zeneelméletet, és orgonajátékot. Közben Angliában, Svájcban és
Franciaországban nagy sikert aratott orgonistaként. Lelkesen rajongott
Wagner zenéjéért, személyesen is ismeretséget kötöttek. Bécsben azonban
Bruckner elfogadottsága csak lassan nőtt, az akkori bécsi zenei életre
jellemző megosztottságnak, és pártoskodásnak köszönhetően. Kívülállóként
figyelte a pártviszályokat, melybe Wagner tisztelőjeként sodródott bele, ez
Brahms-szal való kapcsolatát is megrontotta. Németországban egyértelműen
népszerűek voltak művei, mint például a
7. szimfónia, melyet
Lipcsében mutattak be 1884-ben. Ezek a sikerek közvetve visszahatottak
Bruckner bécsi megítélésére is, végül nem maradtak el az ottani elismerések
sem: Ferenc József-rend, egyetemi díszdoktori cím. 1887-től már csak egy
gondolat foglalkoztatta: elkezdte komponálni és görcsösen be akarta fejezni
9. szimfóniáját. A
terjedelmes finálé lejegyzésére azonban élete végéig sem került sor.
Bruckner zenéjére nem csak Wagner, de Palestrina és a barokk egyházi zene is
nagy hatással volt. Szenvedélyes szimfóniáin kívül maradandó egyházi műveket
alkotott, például a
Te Deum-ot, a 150.
zsoltárt, és számos motettát, misét. Romantikus hangvételű zenekari műveiben
népzenei elemeket is felhasznált. Önmagával szemben nagyon kritikus volt,
gyakran, és sokat javítgatta műveit. Ízelítő műveiből - videó:
|