Bárdos Lajos

magyar zeneszerző, zenepedagógus, karnagy
(1899-1986)

Értelmiségi polgári családból származik, apja, Bárdos Lajos fémkohász mérnök, édesanyja Kaufmann Anna. Első zenei élményeit édesanyjának köszönheti, aki zenekedvelő amatőr muzsikusként gyakran zongorázik. Anyja ösztönzésére 10 éves korban kezd el hegedülni, kezdetben nem túl nagy lelkesedéssel. A zene csodálatos világa azonban 17 éves korában rabul ejti. Középiskolai tanulmányait az Attila utcai gimnáziumban végzi, érettségi után pedig bevonul katonának. 1919-ben brácsával felvételizik a Zeneakadémiára, de ilyen tanszak nincs, nem is veszik fel csak a következő évben - végül a Zeneakadémia zeneszerzés szakán egy évet Siklós Albertnál, 4 évet pedig Kodály Zoltánnál végzett. Zenepedagógiai munkásságát 1925-ben az Attila utcai gimnáziumban kezdi, ahol valamikor ő maga is tanult. Bárdos közel 40 évig (1928-66) tanít a Zeneakadémia különböző tanszakain. 1928-tól - megszűnéséig (1949) - tanára és tanszakvezetője az Egyházzene és egyházkarnagy szaknak, 1929-től a Középiskolai Énektanár és Karvezető tanszak, 1949-től a Zeneszerző tanszak, 1951-től pedig - Kodály javaslatára - a Zenetudományi tanszak tanára. Egyházzenei, zeneelméleti tárgyakat oktat, valamint kargyakorlatot és prozódiát. Tárgyai nagy részének anyagát ő alkotja meg. Karnagyi pályafutását akadémista korában kezdi, egy cserkészcsapat fiú-férfi vegyes karának megszervezésével és vezetésével. Komolyabb feladatot jelent számára első énekkara, a városmajori templom Cecília Kórus vezetése, Gimnáziumi énektanári állása mellett elvállalja a városmajori templom Cecília Kórusának vezetését, melyből nemzetközileg is elismert és a hazai kóruskultúrában fogalommá vált együttest formál. 1929-től a Palestrina Kórus élén főleg oratóriumokat mutat be. 1941-ben a Palestrina és a Cecília Kórus egyesítésével megalapítja a Budapesti Kórust. 1942-1962-ig a budavári Mátyás-templom ének- és zenekarának karnagya. 1931-ben - Kerényi György és Kertész Gyula társaságában - megalapítja a Magyar Kórus folyóiratot és kiadóvállalatot. Húsz év alatt kb. 2000 művet adnak ki egyfelől régi mesterek, másfelől fiatalabb magyar zeneszerzők tollából. A kiadott gazdag zeneirodalom bemutatására sok iskola részvételével hangversenyeket szerveznek, ezzel elindítják az Éneklő Ifjúság mozgalmat, amely pezsgő életet vitt hazánk kóruséletébe. A cserkészmozgalmon belül megindítja és elterjeszti a városi ifjúság körében is a népdaléneklést (101 magyar népdal). Gazdag zeneszerzői munkásságát (kb. 600 mű) népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők verseire írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkotják. Miséi közül izgalmas újszerűségével emelkedik ki a vegyes karra és orgonára íródott Missa Prima, amelyet zeneakadémista korában komponál. Hangszerkíséretes művei között kiemelendő a Nyúl éneke. Zenetudósként tankönyveket, tanulmányokat, könyveket írt. Híresek Bartók, Kodály és Liszt kutatásai. Bárdos Lajos hosszú és tartalmas életét feleségével és gyerekeivel osztotta meg. 1926-ban vette el Waliczky Irént, akivel 11 gyermeküket nevelték.  

Ízelítő műveiből - videó:
Karácsonyi bölcsődal (előadja a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának Laudate kórusa)