KÖZSÉGEKBEN JÁRTAM - 1

Femis
2000 és 2006 között, mint műkedvelő író egy irodalmi társaság tagja, belépés után hamarosan vezető helyettese voltam. A vezető, Tilla és családja eleinte Nyúl községben élt. Az irodalmi társaság könyv-, és folyóirat kiadásával is foglalkozott. Így több alkalommal is volt szerencsém a család impozánsan, művészien berendezett otthonába utazni. Együtt válogattuk az alkotásokat, együtt szerkesztettük a kiadandó köteteket. Egy alkalommal pár órás sétát tettünk Győrben is. Ezért szeretném bemutatni a községet és annak a városi sétának villanásait, amit emlékeimben a mai napig szeretettel őrzök. Győr város ismertetését nem tűztem ki célul, az Interneten bárki részletesen megtalálhatja.


Tilla szobájában és a földszinti társalgó részlete

NYÚL - fekvése
Község Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombságon terül el. A település megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrig, majd tovább déli irányban a 82-es úton; vasúton: a Veszprém-Győr vonalon.

Történelem
A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl. A Kis- és Káptalan-Nyúlból egyesített községet már 1240-ben említi oklevél. Nagynyúl a 15. századtól a győri káptalan tulajdonába került, és a káptalan birtokát ettől fogva Káptalannyúlnak nevezték. A falu először királyi udvari birtok - népei várszolgák, szolgáló népek. Jellegzetes tevékenység a legeltetés, a szabad pásztorok életmódja. Fokozatosan teret hódított a szántás-vetés. A kívánatossá vált nyúli birtokokat fokozatosan eladományozták - az (apátságnak, a püspökségnek, szerzetesrendeknek, lovagrendeknek). A tulajdonosok vegyesen rendelkeztek a terület jövedelmével. A király nemcsak a szőlőművelésre alkalmas területeket adományozta el, de más birtokokat is. A kisnyúli határ a turóci prépostságé, Nagynyúl határa a bakonybéli apátságé lett, Pannonhalmáé pedig a Pándzsán kívüli határ harmada. A széleken a győri káptalan, a keresztesek és magának a királynak a területei maradtak. Ezt az elosztást több évszázadon át alig módosították. A lassan kialakuló városi polgárság is igyekezett szőlőt szerezni. IV. Béla megengedte, hogy a győri várnépek önkormányzati testületet alakítsanak, és annak élére bírót állítsanak. Nagy Lajos király alatt újabb lendületet vett a szőlőtelepítés, Nyúl borai országos hírre tettek szert. A község sokat szenvedett az átvonuló seregektől. Mivel Pannonhalmával a seregek gyakorta nem bírtak, azok többször feldúlták a környező településeket, így Nyúlt is. A mohácsi vész utáni, mintegy 200 esztendő egyetlen csapássorozatnak tűnik. Földönfutás, elhurcoltatás, kifosztás, a falvak elnéptelenedése, elvadult táj, a civilizáció és a kultúra visszaszorulása, az élet, a család végleges pusztulása jellemző. Az 1606. évi zsitvatoroki béke védelmet és biztonságot ígért az üldözött népnek. A magyar és a török földesúr csalogatására a régi lakók visszatértek. 1607-ben ismét lakottá vált Nagynyúl, Káptalannyúl pedig 1619-ben kezdte újra szolgálni földesurát, de végleges újratelepedésről csak a szatmári béke után beszélhetünk. A természeti csapások is pusztították a területet: 1739 - nagy pestisjárvány; 1763 - földrengés; 1831 - kolera; 1942 - nagy tűzvész. Az 1880-as évek közepén a filoxéra kipusztította a szőlőt. A szabadságharc után az önkéntes örökváltsággal a volt jobbágyok kezébe kerültek az úrbéres telkek. A földesúr majorsági földjeit sikerült a falu közepéről kivinni a külső területekre. 1885-ben Kis-, Nagy-, és Káptalannyúl Nyúl faluvá egyesült. A közlekedés csak lassan fejlődött. A kezdetben a falut elkerülő földutakat a tűrhető minőségű veszprémi kőút váltotta fel. 1896-ban átadták a Győrt Veszprémmel összekötő vasutat. A településen sokáig egyáltalán nem volt középület. 1878-ban építették az első ("falusi") iskolát, 1904-ben állami segítséggel a hémai és albeli iskolát, majd a hitelszövetkezetet, 1929-ben a községházát majd a kultúrházat, 1942-ben a vasútállomást, és 1943-ban átalakították a plébániát. A vízügyi gondokat kezdetben tüneti kezeléssel oldották meg. A Szurdokon a víz félelmetes romboló munkáját a kőgátakkal csak lassítani tudták, a kanálist a falun keresztül vezették át, és az időként szennyes áradattal, iszappal árasztotta el a mélyebben elterülő földeket. (Színes kisképen történelmi emlékoszlop az új faluház előtt).

Látnivalók
A szépen gondozott kertekkel és érdekes házakkal tarkított község legismertebb része Szurdokvölgy, de a szép barokk templom is figyelemre méltó látvány, ugyanúgy, mint a Mária szobor vagy a szőlészetéről híres település Szent Donát kápolnája.


Panoráma - templom - templomkert - főoltárkép

Római katolikus templom
A Fellner Jakab által tervezett (35 méter magas) templomot 1769-76 között emelték, késői barokk lehiggadt stílusában Mária Terézia magánpénztárából. A hagyomány szerint ugyanis Mária Terézia hintója Pannonhalmára menet a roskadozó nyúli templom előtt borult fel. A királynő, hálából a balesetből való szerencsés megmeneküléséért, jelentős összeget adományozott a templomnak. A felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó szép kelyhet és egy olyan ereklyetartót is küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi. Mindkét ajándék az uralkodó hitelesítő kísérőlevelével együtt a mai napig látható. 1785 őszén Szili János, szombathelyi püspök, a templom kegyura Dorfmeister Istvánt, az akkori idők második leghíresebb hazai festőjét kérte fel a templom freskóinak elkészítésére. A művész 1786 tavaszán 2 hónap alatt készült ezekkel el, de a főoltárt, a szószéket és a padokat is Dorfmeister tervezte. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség főbb személyeinek ábrázolásával a +Mindenszentek" bemutatására vállalkozik, a mellékoltár képe pedig Krisztust ábrázolja a keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható. A sekrestye felőli oldalfalon Szent Norbert látomása, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert diadalának 5,5 x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot. A stációképek 200 évvel későbbiek, Samodai József munkái. A 2005-től 2007-ig tartó teljes körű tatarozás, renoválás, restaurálás során sikeresen szigetelték a felázott falakat és megújult az orgona is.

Mária szobor
Az alacsony fakerítéssel védett, virágokkal körülültetett, 70 cm-es talapzaton 2 méteres korinthoszi oszlop áll, tetején Mária karján gyermekével szoborral. Fején a jellegzetes koronával. A talapzaton két évszám olvasható (1686 és 1701) egy címer és egy monogram (BM) társaságában. Valószínűleg a szobrot Bubnich Mátyás győri kanonok állíttatta a török kiűzése emlékére. A helyi hagyomány szerint viszont a fogadalmi-engesztelő szobor abból az időből való, amikor a kuruc-labanc háborúskodások idején a Heister generális vezette rácok felégették a falut büntetésül, mert Nyúl község népe a kurucok oldalán harcolt. Akármelyik állítás igaz, tény, hogy ez a szobor a legrégebbi emberi alkotás, amely a községben fennmaradt. Legutóbbi felújítására 1994 őszén került sor.


Mária szobor - Út szurdokvölgybe - a "szurdik" - sárkánylik

Szurdokvölgy
A Sokorói-dombság nyúlványainak (népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett lankák) legmagasabb pontja 312 m. Innen csodálatos kilátás nyílik a Kisalföldre, a falu nagyobb része a síkságon terül el. A dombos területen szinte egyedül áll a nyúli lakóházak felett magasodó dombok tetejénél kezdődő és a Mária-szobornál végződő, Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgye. A község híres látnivalója a helyi "í"-ző tájszólással "Szurdik" néven emlegetett óriás-vízmosás. A 650 méter hosszú képződmény a Héma-tető domb élét merőlegesen átvágva 40-60 méter széles, helyenként 20-30 méter mély vízmosást jelent. A domb felső és alsó pontja közti szintkülönbség 50 méter. A vízmosást először az 1840-es katonai térképeken jelölték Sárkánylik néven. Kialakulása tehát mintegy 150-200 évvel ezelőtt kezdődhetett. Akkor, amikor a török távozása után a távolabbról betelepülők miatt megszaporodó lakosság a megélhetésüket jelentő szőlőterületek növelése érdekében az erdőket mindinkább kiirtotta. Így nyitottak utat a felszínt pusztító eróziónak. A vízügyi szakemberek szerint a felsőbb utcák (Cinege, Berek, Vaskapu, Madarász utca) mintegy 2 km2-es vízgyűjtőjéről 20 perc alatt ért ide az 1 méternél magasabban hömpölygő, másodpercenként 4-5 méteres sebességű lösztől szőke áradat, amely akár 20 köbméter vizet is szállíthatott másodpercenként! A lerohanó víz a felsőbb utcákat mélyutakká változtatta, majd a Héma utcán végigszáguldva az ottani házakat rendszeresen elárasztotta. Ezért az ott élők panaszának enyhítésére valamikor az 1800-as évek derekán a Héma-tető alacsony vízválasztóját átvágták és a lezúduló víztömeget a túloldali vízmosás mélyútját is felhasználva a falu felé terelték. A meggondolatlan emberi beavatkozás következtében a Szurdik pár évtized alatt félelmetes vízmosássá szélesdett és mélyült. A belőle elhordott löszös földtömeg pedig komoly gondokat okozott a síkságra települt falu házainak. Ez annak gyors feltöltését eredményezte. Végül a sokasodó panaszok orvoslására a falut gáttal védték meg a Szurdik felől rájuk zúduló hordaléktól. (E gát tetején fut ma a Jókai utca forgalma.) A vízmosásból alárohanó, hegylábhoz érkező vizet így északra, a Kis-Pándzsa felé, irányították. A vízmosás további szélesedésének és mélyülésének fékezésére a Szurdikba hatalmas kőgátakat építettek. 1936-ban, 1954-ben majd 1960-ban, végül 1980-ban került sor nagyobb gátépítésekre. Bár 1959-ben egy hatalmas eső után még gátszakadásra is volt példa, a 10 új gát hatására végre megállt a vízmosás további növekedése és megindult a feltöltődés és a lassú befásodás. A szabályozások során kapott helyet a hegybe felvivő aszfaltozott út is a partfalba kialakított nyomvonalon. Itt vezet fel a zöld turistajelzés is. Ma a Szurdik a Fertő-Hansági Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, mely sajátos geológiai látványosság is, feltárva az egykor itt hullámzó Pannon-tenger üledékrétegeit és a jégkorszak hulló porából lerakódott lösztakarót. A 8-10 méter széles völgyben, amit 15-20 m magas függőleges falak határolnak, keskeny út vezet, ami nemcsak a partlakó madaraknak ad védett élőhelyet. Az út melletti homokfalból borospincék nyílnak. Nyúl leghíresebb pincéje, a Sárkánylik pl. a nyúli borút fontos állomása. A Sárkánylik termetes, U alakban kimélyített pincéje állítólag legalább 500 éves. Egykoron dézsma-pinceként szerepelt, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. A szurdok felső végéből leágazó mélyutak tovább kanyarognak a dombság magasabb részei felé. A meredek löszfalban mindenhol, különösen a Vaskapu úton megtalálhatók a bevájt boros pincék (kiskép balra). Balra egy ördögcérnával befutott partfal oldalában kenyérsütő kemencét (kiskép jpbbra) pillanthatunk meg. Nyúlon korábban elterjedt szokás volt a kemencéket partfalba mélyíteni. Mára sajnos csak egy-kettő maradt meg közülük mutatóba. (Femis - én is láttam) Az agrárgazdálkodók a területen kiváló minőségű gyümölcsöt, a sík területen jó minőségű gabonát termesztenek. A hegyközség mára hagyományosnak számító borversenyeket rendez a sokorói boroknak.

Szent Donát kápolna
A római korban vértanúságot szenvedett püspököt a szőlősgazdák védőszentjükként tisztelik ma is az egész községben és a természeti csapásoktól való védő-óvó közbenjárást tulajdonítanak neki. Az épület szentély része 1710-ből való, melyet 1830-ban bővítettek kápolnává és 1901-ben látták el harangtoronnyal. A kápolna melletti hatalmas védett öreg hársfák alatti szabadtéri oltárnál tartják minden évben a szent ünnepét (augusztus 7) követő vasárnap délelőttjén a búcsúi nagymisét, melyre az egész községből sokan gyűlnek össze, hiszen ezt az ünnepet a falu lakossága is jobban magáénak érzi, mint a templom búcsúját, a késő őszi Mindenszenteket.


Kápolna kint és bent - grázi emlékmű - faluház

Emléktábla
Érdekes helyen, partfalba elhelyezve található az, az emléktábla, melyet a kismegyeri csatában (1809) elfogott és itt a nyúli pincékben fogságban tartott több, mint 100 grazi katona emlékére állítottak. A megszálló napóleoni francia sereg által már kivégzésre előkészített század katonáinak életét végül is egy bátor magyar nő leleményessége mentette meg.

GYŐR - séta

Győr (ókori latin nevén Arrabona) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Fekvése
A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a "folyók városának" is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.


Győr 1594-ben - pályaudvar - panoráma

Története
Győrnek a térségben, történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A 20. században iparvárossá fejlődött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi. 1970-ben megkezdték a városközpont felújítását. 1989-ben a belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Európa Nostra-díjával ismerték el.

Látnivalók
Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az "Aranyfej", Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is. Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek. A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába-Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

Femis
A legtöbb alkalommal vonattal érkeztem Győrbe és onnan autóbusszal jutottam tovább. Győrből, egy kis belvárosi séta a zegzugos utcácskákon és a sétálóutcában, ebéd egy kőtárban középkori berendezéssel, bár ahogy emlékszem először ott is áramszünet volt, így sokat vártunk, majd szemet gyönyörködtető látvány a Radó szigeten. Ennyi jutott csak nekem, legnagyobb szerencsétlenségemre a múzeumok, a Püspökvár nem volt aznap látogatható. Így csak a pompás épületek külsejét csodálhattam meg. De volt valami különleges látnivaló is, Tilla édesanyja és testvére a Kovács Margit Általános Művelődési Központ Általános-, Alapfokú Művészetoktatási- és Kézműves Szakképző Iskolában dolgozott akkoriban, így láthattam az iskola auláját és néhány műhelyét. Amit láttam, azt az alábbi képekkel mutatom be.

Képek - történelmi belváros; Loyolai Szent Ignác Bencés templom homlokzata (előtérben a Mária oszlop látható); belváros, Kisfaludy Károly szobrával; Győri Nemzeti Színház bejárata; A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában); Rába és a Püspöki vár a Kettőshíddal; Püspökvár látképe a Radó-szigetről; Guttenberg tér, a Püspökvár bejárata, az 1731-ben emelt Frigyláda szoborcsoport; Kovács Margit Általános Művelődési Központ és Kézműves Szakmunkásképző főbejárata; az aulában rendszeresen megtekinthetők tanulóink munkái; faműves és fazekas műhely.