Bécsben, Rómában tanult és dolgozott, majd Pestre került. Innen Kolozsvárra,
Párizsba, Szicíliába, végül Egyiptomba utazott. Pesten állt
Katona Józsefet ábrázoló szobra, Balatonfüreden
Kisfaludy Sándoré. Klasszicista stílusban
mintázott.
A bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányok után 1840-től másfél
évtizedig Rómában élt. Pártfogója, Döbrentei Gábor javaslatára a Nemzeti
szoboregylet 1846-ban megbízta a Hunyadi János-emlékszobor
modelljének elkészítésével. A Nádasdyak pesti, Zrínyi utcai palotájába
rendelt, Kálmán király eloltja a boszorkánymáglyát
című, elkallódott kandalló-domborművön (1855) kívül a nádasdladányi kastély
számára egy életnagyságú Szűz Mária gipszszobrot is
készített. Utóbbit Hunyadit (1855) és
Petőfit (1858) ábrázoló gipszszobraihoz hasonlóan
Pesten kiállította. Tomori Anasztáz megrendelésére a Nemzeti Színház elé
mintázott Katona József-szobrát (1859) később
átvitték a színház udvarára, azonban 1881-ben felajánlották Kecskemétnek ezt a
szobrát, ahol először a Műkertben állították fel. 1962 óta ma, a Katona József
Gimnázium előcsarnokába látható Kecskeméten. Kisfaludy
Sándort ábrázoló balatonfüredi emlékszobrát (1860) pedig, amelyet Jókai
Mór is hevesen bírált, beolvasztották. Művészi kudarcai miatt 1861-ben Párizsba
költözött. Junó című márványszobra (1846), amelyet
Rómából küldött haza, ill. Vörösmarty Mihályt
(1856) és Kisfaludy Sándort (1857) ábrázoló bronz
mellszobrai a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében vannak.
Részlet Veress Endre leírásából a szobrászról:
Alkalmam nyílt néhai gróf Kuún Géza marosnémeti kastélyában átnéznem gróf
Gyulay Lajos, meg tanítója, Döbrentei napló följegyzéseit s megtalálnom egyúttal
Züllich hozzájuk írt leveleit. Az így szerzett ismeretlen adatok kiegészítéséül
átvizsgáltam a múlt század ötvenes éveinek hírlapjait: a heti- és napilapok apró
híreit és újdonságait. Aztán kikérdeztem Züllich atyafiságát és ismerőseit,
összegyűjtöttem szétszórtan heverő leveleit és felkutattam s lefényképeztettem
műveit, a miben jó segítőtársam volt a múlt év nyarán hirtelen elhalt
Szent-lványi Gábor nyárádgálfalvi birtokos ; míg az élők támogatásáról (a
megfelelő adat kapcsán) jegyzeteimben számolok be. így immár mindent bokorba
köthetek, a mit Züllich Rudolfról kinyomozhattam. Csupán egy dolog hiányzik:
arcképe. Úgy látszik, sohasem vétette le magát, barátai unszolására sem, mert
nem szerette a fotográfiát s azt tartotta róla, hogy olyan, mint valami könyv
tartalomjegyzéke : nincs lelke. Festett képe sem maradt reánk, de pompásan
megfesthető párisi barátja, Kauser József fővárosi műépítész leírásából, mely
szerint: Nyúlánk, sovány, egyenes állású volt, noha háta kissé előre görbült.
Homloka magas, nyílt. Szeme szürkés-kék, szemöldöke gyér. Orcája egészséges,
pofacsontja körül élénk vörös színű és szinte nőiesen finom, áttetsző vágású.
Orra szép, egyenes, vége felé hajlott, mint családja minden tagjáé. Haja igen
ritkás, még hátul is, a honnan korán kopaszodott tar fejére fésülgette. Szakálla
hasonlóan gyér, de gömbölyűre vágva hordta, míg bajusza végét kissé felfelé
kunkorítva. Járásában inkább lassú, mint fürge. Külsejére mindig rendes, csinos,
úri megjelenésű. Beszéde igen kellemes, társalgása nem túl élénk, de előkelő,
megfontolt. Hangja sajátosan csengő és olyan, mintha beszéd közben cseresznyét
ropogtatna. Sohasem elegyedett vitába, de megvárva más véleményét, nyíltan
kijelenté a magáét, jól meggondolva, mit beszél.
E jó megfigyelésre valló vonásokat továbbiakkal egészítjük ki az itt következő
lapokon, a sokat hányatott Züllich Rudolf élete és munkásságának méltatása
folyamán. E munkásság látható eredményét: az ő kisebb-nagyobb alkotásait is
bemutatjuk képekben, úgy a mint azokat kutatásaink közben kinyomoztuk és
elkészíthettük. Ekként nemcsak Züllich emlékét mentjük meg a feledés homályától,
de egyúttal képzőművészetünk múltját is megvilágítjuk új adalékokkal s azt a
kort, melybe az ő rövid idejű virágzása esett!
Forrás: Erdélyi Múzeum (első közlemény, lásd lent)
Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász
életéről és munkásságáról bővebben:
1. közlemény
Erdélyi Múzeum -
http://epa.oszk.hu/erdelyi_muzeum
EM-1911_28_01epa.pdf
/00900/00979/00197/pdf/EM-1911_28_01epa.pdf (71374K)
2. közlemény
Erdélyi Múzeum -
http://epa.oszk.hu/erdelyi_muzeum
EM-1911_28_02epa.pdf
/00900/00979/00198/pdf/EM-1911_28_02epa.pdf (51542K)
3. közlemény
Erdélyi Múzeum -
http://epa.oszk.hu/erdelyi_muzeum
EM-1911_28_03epa.pdf
/00900/00979/00199/pdf/EM-1911_28_03epa.pdf (36595K)
|