Eredeti neve Jacopo Robusti. Apja foglalkozásáról kapott nevén általánosan "Il Tintoretto"- nak, "a kis kelmefestő"-nek nevezik. A 16. század második felében Velence vezető festője volt, csak Tiziano előzte meg. A Tintorettónak nevezett Giacopo Robusti élete című írásában (1648) Carlo Ridolfi megállapítja, hogy Tintoretto gyerekkorában egy kis időt Tiziano műtermében töltött, de Tiziano elküldte, mert féltékeny volt ígéretes tehetségére. Azt is elmondja, hogy Tintoretto műtermének falára az alábbi mottót írta: Michelangelo rajza és Tiziano színei. Ez valószínűleg nem hiteles, de tükrözi azt a tényt, hogy Tintorettóra mélyen hatott a Velencén kívüli, észak- és közép itáliai kortársak munkássága. Művei különösen Parmigianino és Michelangelo befolyásáról tanúskodnak. Birtokában voltak többek között Michelangelo Medici kápolnabeli szobrainak másolatai, és több nézőpontból lerajzolta őket. Erőteljes képzelete azonban olyan egyéni, dinamikus kompozíciókat szült, amelyeket a fény mesteri kezelésével és briliáns rajztechnikával jelenített meg a vásznon.

A Szent Márk csodája első érett alkotása. Szent Márk merész rövidülésben zuhan alá az égből, a hóhér törött kalapácsát mutatja a gazdájának, és izgatott szemlélők másznak a bal oldali oszlopokra. Technikájára az jellemző, hogy a formákat világosan kirajzolódó ecsetvonásokkal építi fel. Később két újabb darabot festett a Szent Márk csodatételei sorozathoz: a Szent Márk holttestének megtalálását és a Szent Márk holttestének elrablását. Mindkét festményt a perspektivikus mélység jellemzi, s az erőteljes térhatás különösen az utóbbi esetében növeli a kép érzelmi töltését. 1564 és 1587 között elkészítette a velencei Scuola di San Rocco teljes belső díszítését, amely máig érintetlenül fennmaradt. A Krisztus Pilátus előtt című vásznon Krisztus sápadt, megnyúlt alakja megrendítően válik el a sötét építészeti háttértől. A Mennybemenetel, felső részén az angyalszárnyak ritmikus mintázatával és az apostolokkal az alsó nyílt mezőn, gazdag képzeletvilágról tanúskodó alkotás. Késői éveinek mesterműve Az Utolsó vacsora; átlós perspektívájával éles kontrasztban áll a téma első, San Marcuola-beli feldolgozásával. Tintoretto fia, Domenico (1562-1637) segédkezett neki késői munkáiban és önállóan is dolgozott. Lánya, Marietta, szintén festő volt.

Forrás: Akadémia lexikon