Bertel Thorvaldsen
 (1768 – 1844)

Dán szobrász

A klasszicizmus egyik legnagyobb képviselője. Már 11 évesen felvételt nyert kiemelkedő tehetsége miatt a koppenhágai Művészeti Akadémiára, ahol korábban édesapja is tanult. Iskola mellett apja fafaragó műhelyében segédkezett. Ösztöndíjat nyert Rómába. 1797től élete utolsó hat évének kivételével Rómában élt. Főként mitológiai tárgyú szobrokat és reliefeket készített. Az antik szobrászat szépségideálját kísérelte meg újrafogalmazni (Bacchus és Ariadne, 1799; Ámor és Pszüché 1809; Briseis elrablása - relief, 1803-05 stb.) Az 1810es évek fő műve a Napóleon megrendelésére készült Nagy Sándor diadalmenete című relief, melynek márványba faragását részben a magyar Ferenczy István végezte, mint Thorvaldsen segédje. Utolsó nagyszabású Római munkája VII. Pius pápa síremléke.

1838ban visszatért hazájába. Stílusát a kiegyensúlyozottság, hűvösség jellemzi, kifinomult, simára csiszolt márványai ma már mereveknek hatnak. Eredeti műveit, illetve az azokról készült gipszmásolatokat a koppenhágai Thorvaldsen Múzeum őrzi. Sírja is itt van, a múzeum kertjében.

Forrás: Új magyar lexikon

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL


01


02


03


04


05


06