IZA JEGYZET
Sziasztok! Újra eltelt egy év, bár már lemondtam arról, hogy ebben az évben tudok találkozni szeretett alkotótársakkal - egy ideggyulladás, valamint templom egere szindróma miatt -, de sikerült némi segítséggel. Hurrá! Ahogy látjátok, kicsit változtattam az eddig megszokott formán, hiszen az élet értelme az állandó változás és megújulás. A tartalom remélem számotokra igényes maradt. Most is először a várost, jelen esetben Kőszeget és környékét mutatom be, majd röviden "szomszédolok" - Ausztria következik ahová néhányan kirándultunk. Úgy gondolom ennek jelentősége van Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján. Az eddigi hagyományokat azért tiszteletbe tartva szubjektív élménybeszámoló, táborlakók vicces tablóképei, felolvasások és a fotóalbum következnek egymás után. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a levélben küldött digitális képeket, volt miből válogatni. Nem sorolom most fel, kinek köszönhetem a több, mint ezer fotót, amennyiben valamelyiket lementitek, a kép nevénél kiderül, kitől kaptam - a fotóalbumban tekinthetők meg. Olvassátok először a helyszínek bemutatását sorban. Egy kis gyakorlati tanács - a KÉPALBUM kivételével a többi lapon ha valamit dupla fekete keretbe foglaltam rákattintva megjelenik a kép nagyobb alakban, külön ablakban. Jó szórakozást kívánok!

KŐSZEG - Város Vas megye nyugati szélén az osztrák határ közelében, egyben a Kőszegi kistérség központja. A 18. században Magyarország nyolcadik legjelentősebb városaként emlegetett, ma kb. 10 000 lakosú határszéli kisváros híres Európa-szerte. Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, majd 1647-ben a rendi országgyűlés a szabad királyi város rangjára emelte. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A győzelem emlékét őrzi máig Kőszegen a 11 órakor felcsendülő harangszó. A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok a török támadását követően. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, majd erről 1279-ben is említést tesznek, illetve az 1742-től vezetett "Szőlő Jövésnek Könyve" ad tanúbizonyságot róla. A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület, építmény van országos egyedi védelem alatt. Mindemellett a belváros és az azt övező zóna védi az örökségük fennmaradását. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Több egykori erődítés ma már csak a helyüket jelölő utcák nevében maradt fenn: Tüskevár utca, Sánc utca, Sáncárok utca. Kőszegen egyetem is működik. A város szépségében leginkább a Kőszegi-hegység magaslatairól gyönyörködhetünk. Kőszeg idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, ma Vas megye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írott-kő Natúrpark része. (kép1 - Kőszeg leghitelesebb ábrázolása 1746-ból, részlet - Városi Múzeum Kőszeg; kép2 - a város térképe)

FŐ TÉR - a belváros lényegében a Várkör által körülhatárolt terület, ehhez délről közvetlenül csatlakozik a főtér, aminek vonzerejét a Jézus Szíve-templom mellett a barokk és klasszicista házak színes sora adja. Rendkívül érdekes látványt nyújt a páratlan számozású oldal barokk és klasszicista épületsora. Az itteni házak homlokzatát meghatározott színterv szerint újították fel. A Fő tér 13. szám az ország talán legkisebb barokk építésű háza. (kép balra) A klasszicista Jesztl-ház (Fő tér 11.) homlokzatának legfőbb dísze a falmezőben lévő dombormű-sorozat. Az Ibrahim kávézó (Fő tér 17.) főpárkányát romantikus ízlést idéző gyámsor tartja. Hosszan gyönyörködhetünk a Fő tér 7. számú ház régi kőkeretes, és a Fő tér 15. számú ház faragott fakeretes ajtajában. A tér páros oldalán (Fő tér 4.) a hajdani Elite kávéház helyén épült fel az Írott-kő Szálloda. A téren ez az egyetlen kétemeletes, modern épület. A több mint háromszáz éve működő Arany Strucc mellett egy másik, már csak egykor volt fogadó épülete is áll itt, ugyanis a városi tanács a belvárosban nem engedett fogadót üzemeltetni, csak a várkörön kívül. Ez volt az egykori Fehér Ökör, majd Fehér Ló Fogadó.

JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIATEMPLOM - Kőszeg történelmi belvárosában áll - ott, ahol a Várkör a Fő térbe torkollik. A neogótikus templomot Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1892–1894 közt építették a főtéri Korona szálló helyén. Először az egyház újíttatta fel 1936-ban, másodszor az állam 1987-ben. A háromhajós csarnoktemplomnak csonka kereszthajója van, szentélye sokszöggel záródik. Bejárata fölött emelkedik az 57 méteres torony, amit két fiatorony díszít. Harangja Händel Saul című oratóriumából játszik részletet. Belül a bejárat fölött tört mellvédfalas karzatot képeztek ki. A belső, úgynevezett polikrom mennyezet-, fal- és oszlopfestés Otto Kott műve. Több üvegablakát helyi családok adományozták. A 2 hármas és 4 kettes osztású mérműves, neogótikus színes, festett lándzsaablakokat a bécsi Geygling cég mesterei készítették 1894-ben. Az ablakok Jézust, Szűz Máriát, Szent Józsefet és több magyar szentet és boldogot (Szent István, Gizella királyné, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit) ábrázolnak. A templombelsőben az oszlopfőket kísérő pávafarok motívum nagyszerű és látványos díszítőelem. Faragott faoltárai Bécsben és Tirolban készültek. Orgonája 1893-ban készült a híres osztrák Rieger-fivérek üzemében. A 21 regiszteres, két manuálos hangszer a gyár korai alkotásainak egyike. A kegytárgyak közül több szép középkori és barokk ötvösmunka a Szent Jakab-templomból került át ide. Különösen értékes a korábbi plébániatemplom felszereléséből megmaradt két kehely: az egyik 1421-ben, a másik 1486-ban készült. Az utóbbi, gótikus aranyozott ezüst kehely Wolfgang Haiden munkája. Különlegessége a szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos; talprészén a művész Szent Dorottya alakját domborította ki. Nagyon szép a 15. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, a torony alakú gótikus monstranciák szép példája, amely a templom tervezésénél mintául szolgált. A szentségház felett egy oszlopos, központi kápolnában áll a szenvedő Jézus szobra. A csúcsban végződő gúlán kereszt látható a megfeszített Jézussal.

SZENTHÁROMSÁG SZOBORCSOPORT - A város főterén látható, alkotója Servatius Leitner, 1713. A pestis áldozatainak emlékére állították. Ez Kőszegen a legnagyobb barokk köztéri szobor. (kép balra) Fertőrákosi mészkő anyaga nemigen tud ellenállni az időnek, ezért 1813-ban, 1869-ben és 1974-ben is restaurálni kellett. A mű hármas tagozódású: talapzatból (posztamens), oszlopból és szoborból áll. A nyolcszögletű, tagolt talapzat kiugratott sarkain négy szent - Nepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent József, és Szent Sebestyén szobra emelkedik. OROSZLÁNOS DÍSZKÚT - A város főterén, a Kossuth Lajos utca felöli oldalon látható. Modern, bronz és mészkő, alkotója és felállításának éve számomra ismeretlen. A két morcos oroszlán talpazatán a felirat: "Ne menjen le a nap a te haragoddal." SZENT JAKAB és NEPOMUKI SZENT JÁNOS - mészkő, barokk szobrok (Városház u. 3-4) - eredetileg a város alsó hídfőjén álltak. Jelenleg a házak falán kiképzett, besüllyesztett fülkéiben láthatóak. Az alkotók ismeretlenek, felállításuk éve 1733 (képalbumban megtekinthetőek).

JURISICS TÉR - Kőszeg egykori központja és vásártere, ma közigazgatási központ. Egykor itt volt a város plébániatemploma, fontosabb üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, ma itt van a város kútja. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a plébánia, a Városháza, a Szent Imre-templom és a Szent Jakab-templom. Nyugati oldalának házai már a 14. században álltak. A keleti házsor mai alakját a 17. században, a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el. A helyreállítások során rekonstruálták az ún. "dalmát kapukat", azaz az egykori elárusítóhelyek bejáratát és kínálóját. A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja. Mellette áll a Tábornokház, ma Városi Múzeum. A tér egykor egyenes volt, a sorozatos feltöltések és a Mária szobor körül kialakított virágágyások, azután az elmúlt évtizedekben végrehajtott burkolások azonban mára lépcsőssé tették. A tér a 2011-ben megkezdett felújítását követően visszanyeri eredeti jellegét, eltüntetve a középen ékeskedő szigetszerű dombot (tér felújítás előtti képe jobbra).

HŐSÖK KAPUJA - a Fő tér és a Jurisics tér között található, a Városház utca végénél. Megközelíthető gyalog a Jurisics vár bejárata felől, vagy délről a Fő tér, Szentháromság szobor, Jézus szíve templom irányából. Helyén eredetileg a 14. században emelt, ún. Alsó kaputorony állt, mely a mainál zömökebb, a Jurisics tér házaihoz jól illeszkedő épület volt, ezt 1880-ban bontottak le. A régi torony helyén 1932-ben, a város török ostromának 400. évfordulóján, Opaterny Flóris tervei alapján, eklektikus stílusban, 27 méter magas új tornyot emeltek, mely hamar a város jelképévé vált. A toronyban 1977 óta múzeum működik, legfelső terméből ki lehet menni külső panoráma folyosójára, ahonnan felülről is megcsodálhatjuk a város hangulatos utcáit, tereit, házait. Az épület aljában találjuk az 1532-es ostrom során és az I. világháborúban elesett kőszegi lakosok emléktábláját és domborművét.

TÁBORNOKHÁZ - Kőszeg belvárosának (Jurisics tér 4-6.) egyik jellegzetes épülete, 1617-ben építették. A város 1719-ben ebben az épületben rendezte be az 1681-ben ide telepített lovas helyőrség mindenkori generálisának kvártélyát; ekkortól nevezik az épületet Generalhausnak (Tábornokház). Itt van a kőszegi Városi Múzeum, amit 1932-ben alapítottak. A múzeum igazgatóságát, raktárait, az adat- és fotótárat, valamint a könyvtárat és a restaurátor műhelyt helyezték el benne. A II. világháborúban és utána is súlyos veszteségek érték. A múzeum főleg helytörténeti és az iparművészeti emlékeket gyűjt, de őriznek itt 405 képzőművészeti alkotást, 256 néprajzi tárgyat, 1796 érmét, és van egy 3950 tételes cserkészgyűjteményük is. Legfontosabb tárgy-együttese a kismesterségeké teljes műhelyfelszerelésekkel és céhtörténeti emlékekkel, köztük a gombkötők 1650-ből származó céhtáblájával, de van többek között mézeskalács készítő, könyvkötő, szíjgyártó felvonultató tárlat is. Innen lehet felmenni a Hősök Tornya kilátó loggiájára és gyönyörködni a belváros panorámájában.

VÁROSHÁZA - a Jurisics tér egyik éke a Fő tér felől a Hősök kapuja alatt átmenve, illetve északról a vár bejárata előtt elhaladva, gyalogosan közelíthető meg. Magyarországon egyike azon kevés középületnek, mely funkcióját több évszázada, létrejöttétől a napjainkig megőrizte. Már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések. 1328 és 1876 között a széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épületeként funkcionált, Stadthaus, vagy szenátusház néven, majd 1876-tól 1949-ig a polgármesteri hivatalnak adott helyet. Az épület mai homlokzata az 1710. évi tűzvész utáni helyreállítások során alakult ki. A sávos kialakítású földszintet az emelettől egy övpárkány választja el, melyet a könyöklővel és szemöldökpárkánnyal ellátott ablakok kötnek össze a főpárkánnyal. Felette a homlokzati részt egy nyílásokkal áttört attika fal koronázza, mely mögött védelmi célokat is szolgáló ároktető húzódik. Az emeleti ablakok közötti felületeken elliptikus falképek láthatók: 3 címer és 2 alakos festmény. Ezeket 1712-ben, a szenátus megbízásából egy soproni mester készítette. A bal oldali legszélső a Jurisics család címere, a 3. kép a történelmi Magyarország kiscímere, az 5. pedig Kőszeg régi címere, melyet 1446-ban kapott III. Frigyes német-római császártól. A 2. és a 4. falikép későbbi alkotás, ezek 1943-ban és 1944-ben készültek. Eredetileg az osztrák császári címer elemeit ábrázolták, de újrafestés után balról a 2. képen Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal, míg a 4. képen Szent István királyunk látható. Utóbbiakat a szombathelyi Radnóti Kovács Árpád készítette.

SGRAFFITÓS-HÁZ - néven a legismertebb Kőszegen a Jurisics tér 7. sz. háza (kép jobbra). Nevét a homlokzaton látható díszítésről kapta. (Az olasz sgraffiare magyarul azt jelenti: kaparni. A dísz valóban így készült: két vakolatréteget vittek fel egymásra, mintát rajzoltak rá, majd a felső réteget a rajzolat mentén lekaparták. Ezt az Itáliából származó eljárást Kőszegen sok helyen alkalmazták.) A reneszánsz eredetű ház homlokzatát 1560 körül alakították ki mai formájára, díszítése is ekkor, illetve 1668-ban készült.  Az osztópárkány fölött végigfut a ballusztrádos erkélykorlát. A jobb oldali két ablak közötti falmezőt a főmotívum a hatalmas tulipános váza tölti ki, többi részét geometrikus idomok ékesítik. A hármas tagozódású főpárkányon olvasható a 17. századi felirat: "NON EST VOLENTIS, NEQUE CURRENTIS SED MISERENTIS DEI", és az évszám: MCDLXVIII. Fenti szöveg Pál apostol Rómabeliekhez írt leveléből vett idézet (9. f. 16. vers), amely magyarul - a Károli Gáspár-féle fordításban - így hangzik: "Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené 1668." A bibliai idézet voltaképpen a I. Rákóczi György erdélyi fejedelem jelmondata volt. Fiának, a későbbi II. Rákóczi György fejedelemnek Fejedelmi parainesis című, 1637-ben összefoglalt intelmeit zárta ezzel az idézettel. A homlokzatot kettős vonaldíszítésű, íves oromfal zárja, középen falfülkében elhelyezett barokk Mária-szoborral. A kapu mögött jobbra, a falba illesztve található a Batthyányiak kőcímere, a "fiait etető pelikán"  címerképpel. Elhelyezése különös, mert valójában a szomszédos, egykori Batthyányi-ház tartozéka. A 18-19. században udvari szárnyakkal is bővített, és részben átalakított épület más szépségeket is rejt: dísztermének stukkókeretes mennyezetképe kora barokk munka, a török hódoltság idején, a 17. század elején készült alkotás a Lukács evangélistánál olvasható "Szegény Lázár és a gazdag ember lakomája" történetet ábrázolja. VÁROSKÚT - a Jurisics tér egyik dísze (kép balra). Megközelíthető gyalogosan a Hősök kapuja, illetve a vár felől. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek egykori létezését írásos adatok bizonyítják. A copf stílusú, finom arányú kútház eredetileg zárt volt, az ablakszerű nyílásokat zsalugáterek fedték. 1818-1824 között klasszicista stílusban (soproni mester) a nyílások kibontásával átformálták. Szerkezete kolostorboltszerű, kupolás kútház.

SZENT IMRE-TEMPLOM - is a Jurisics téren áll. 1697-től 1894-ig, a Jézus Szíve templom felszenteléséig ez volt Kőszeg plébániatemploma. A templomot a protestáns gyülekezetnek építtette a város a boradóból. Eredetileg egy Walent Marx nevű kirschlagi osztrák építőmesterrel szerződtek, és ő 1615–1618 között nagyjából fel is építette az épületet, de közben önkényesen megváltoztatta a torony szerződésben megállapított magasságát és beboltozott néhány, a tervben elő nem írt részt. Ezért a város felbontotta a szerződést, és végül Wolf Zehentmayer bécsi építőmesterrel állapodott meg, aki 1640-ben magasabbra emelte a tornyot és befejezte a templomot. 1670-ben barokk stílusban kibővítették. A katolikusok 1673-ban kapták meg. A templom ma gótizáló, késő reneszánsz épület. Falait támpillérek erősítik. Egyhajós, gótikus szentélye sokszögben záródik. Gótikus arányú, hosszúkás formájú, reneszánsz részletezésű ablakai egészen sajátosak. A hajó északi oldalához 1670-ben csatolták a kápolnát és sekrestyét. Ennél is későbbi a szentély feletti Sanctus-tornyocska és a homlokzati torony felső, kettős hagyma formájú sisakja. Szent Imre szobrát 1722-ben helyezték el a főkapu felett, alatta a felirat "Szent Imre Magyarország hercege 1722". A barokk főoltárkép, amit ifj. Dorfmeister István festett 1805-ben, Szent Imre herceg fogadalmát ábrázolja; Szent Imre magyar főnemesi ruhában látható. A jobb oldali mellékoltár közelében id. Dorfmeister István: Vizitáció című képét helyezték el. Egykoron a miserendje közös volt az ugyancsak kőszegi Szent Jakab-temploméval: télen a Szent Imrében, nyáron a Szent Jakabban miséztek. A templomot a Kőszegi Horvát Kisebbségi Önkormányzat kérte és kapta használatba. Jelenleg is horvát nyelvű miséket tartanak itt. 2007-ben elkészült a teljes külső felújítása, amikor is megújult a torony, a tetőszerkezet, az óraszerkezet is.

MÁRIA-OSZLOP - a Jurisics tér elliptikus vonalú, lépcsőzetesen kiemelt részén állt a barokk emlék (kép balra). 1739-ben készült, Lorenz Eisenköbel soproni mester kőből faragta az angyalokkal díszített oszlopot, akit a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizetett meg. Sajnos már hiányos, de a nyolcszögletű kőkerítés kovácsoltvas ajtaja megvan. Felújították: 1853-ban és 1912-ben (a latin szöveg fordítása szerint - A bűnösök oltalmad alá menekültek, most pedig szobrokat megújítják: a szabad királyi város és a hívők - 1912). Ekkor nemcsak a posztamensen álló három mellékalakot: Szent Joachim, Szent Anna és Szent József szoboralakjait távolították el indokolatlanul - úgy, hogy ma sem tudjuk hollétüket -, hanem a főalakot is kicserélték. Az eredeti, 1739-es Mária-szobrot végül is 1977-ben helyezték vissza, ezzel - több mint 50 esztendő múltán - legalább a főalak a helyére került. Az 1912-es változat a plébánia udvarán áll (Látogatásunk idején a tatarozás miatt nem láthattuk). Római katolikus PLÉBÁNIAHÁZ - (Jurisics tér 12 - kép jobbra), egykori Lada-ház, középkori 14-15. sz. homlokzatán Mátyás király festett oroszlános címere. Átalakítva a 17-18. században, barokk stílusban. Emeletén gazdag stukkódíszek. ARANY EGYSZARVÚ PATIKAMÚZEUM - egykori Arany Angyal vendéglő, a Jurisics tér 11. számú házban van (kép balra). A jezsuiták barokk patikájának bútor remekeit laikus mesterek készítették 1735-44 között. Ma ezek, illetve a megye más patikáinak remekbeszabott bútorai és patikatörténeti kiállítás látható itt. A jezsuiták római mintalapok alapján, osztrák és olasz barokk stílusban készítették a berendezést. A tölgy-, dió- és hársfából készült bútorzatot igényes barokk festmények díszítik. A jezsuita patikát 1777-ben Svalla Mátyás patikus vásárolta meg a berendezéssel együtt. Ma múzeum - állandó kiállításon mutatják be a nyugat-dunántúli patikák történetét.

Köpenyes Madonna freskómaradvány

SZENT JAKAB-TEMPLOM - Kőszeg legnagyobb múltra visszatekintő belvárosi, háromhajós temploma. Megközelíthető a Fő tér felől, a Hősök kapuján átmenve, a Jurisics tér bal oldalán, illetve, észak felől a Jurisics várat balról megkerülve a Rájnis József utcán. A gótikus belső kialakítás és a barokk külső megjelenés mögött gazdag, néha viharos történelem húzódik meg. Feltételezhető, hogy az 1289-es ostrom idején elpusztult minorita templom helyére emeltette 1403 és 1407 között Garai Miklós nádor a Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot. E korból többek között az állat- és emberalakos ábrázolások, avagy a Garaiak címerállatának tartott kígyós zárókő maradt fenn. A reformáció során elfoglalták a templomot, 1653-ban lerombolták középkori oltárát. Széchenyi György győri püspök 1671-es látogatásával rábírja a városi tanácsot a templom visszaadására, egyben engedélyezik, hogy a német gyülekezet használhassa a magyar Szent Imre-templomot. 1675-től a jezsuitáké, majd 1777-1815-ig a piaristáké, azután 1815-1948-ig a bencések látják el a hitszolgálatot. A belső támpillérek közötti lévő kápolnák az 1758 évhez kapcsolhatók. A barokk külsőt a 1807-es felújításkor kapta. Ekkor került a főhomlokzat tetejére a tornyot helyettesítő fa harangház. A homlokzatot 4 kerek ablak és 4 monogramos medalion díszíti, melyek közül a felsőben a jezsuita jelkép, az IHS látható. Az alatta lévő vésett fülkében Szent Jakab apostol szobrát helyezték el. A csúcsíves bejárat timpanonjában Mayer Sándor 1932-ben készített alkotását láthatjuk, mely a világhírű dán szobrász, Bertel Thoorvaldsen Krisztus szobrának másolata. A templom belseje is a barokk és gótikus stílus keveredését mutatja, a középkori szentély ablakai a 15. század második feléből származnak, mint a gótikus pasztofórum, míg a föléje emelt barokk torony 1697-ben készült. Esterházy Pál (nádor) 1693-ban készítette a főoltárt, amelynek főalakja 1735-ig szintén Szent Jakab volt, majd ezt Madonna-szoborra cserélték. 1719-ben készültek a mai napig meglévő faragott padsorok. Az 1937-es restaurálás során feltárták a templom mai napig legjelentősebb gótikus freskóit: baloldalon Szent Kristóf nagyméretű képe, mellette felül a Három királyok vonulása, alul a Köpenyes Madonna. Dex Deéd Ferenc mester a restaurálás során a kor egyházmegyei, rendi, városi személységeit is megörökítette: Grősz József szombathelyi megyéspüspököt, Kelemen Krizosztom Pannonhalmi főapátot, vagy Vitéz Nagy Miklós kőszegi polgármestert. A sírkövek tanulsága szerint számos család temetkezőhelye is itt volt. 1538-ban Jurisics Miklós pestisben elhunyt gyermekeit helyezték nyugalomba: Ádám és Anna kapott vörös márvány faragott sírkövet a Szent Benedek-oltár mellett. Itt nyugszik Mezőszegedi Szegedi László, Wesselényi Ferenc nádor felesége Széchy Mária ("Murányi Vénusz") és a Szent Imre-templomot 1704-ben felszentelő Franz Anton Puchaim. A főbejárat előtt az 1746-os városképen látható előtető volt, amelyet elbontottak. A bejáratot aztán kovácsolt vaskerítés védte, melyet az 1960-as években eltávolítottak. 2011-ben a templom körüli Kincs apát köz és Rájnis utca a belváros többi részével együtt megújításra kerül.

POSTAMÚZEUM - Rájnis József utca 3. szám alatt működik, bemutatva a kőszegi postatörténelem emlékeit. A több száz éves múltú ház egykori tulajdonosa Gerhauser Sámuel néhai postamester volt, ez adta az apropót. Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását. A kor felidézését segíti az egész falat betöltő Kőszeg metszet, az előtte álló korhű császári postalegény viseletbe öltöztetett bábu, s a két járműmodell, a Mátyás kori kocsi szekér és a 18. századi delizsánsz. BÉCSI KAPU ÉTTEREM - (Rájnis József u. 5) Kőszeg történelmi belvárosában található, érdekessége a középkorias hangulat. Pincehelyiségeibe ínycsiklandozó illatok csalogatják a látogatót az év minden szakában. A kellemes meleg színek, a falakon található korhű fegyverek - kardok, pajzsok, bárdok, zászlók és a reneszánsz ruhába öltözött felszolgálók a lovagok korába repítik a vendéget  Nyáron fedett teraszon költhetik el ételüket a vendégek a Jurisics vár szomszédságában.

JURISICS - VÁR - (Rájnis József u. 9) a történelmi hangulatú óváros legrégebbi nevezetessége. A vár nevét a török idők várvédő kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A történelme során leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetik. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után megkezdődött az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ez a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfelelően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták. A belsővár a 13-14. században épült gótikus stílusban, később reneszánsz és barokk stílusban is átalakították. A vár a 13. századtól folyamatos fejlődés során alakult ki. Nemcsak stratégiai és védelmi, de reprezentatív funkciója is volt a kőszegi uradalom központjaként. Kétszigetes jellegét máig megőrizte. Jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Bár falazott hídon lehetett eljutni az elővár kapujához, a kapu feletti perselykövek azt jelezték, hogy egykor felvonóhidat mozgattak itt. Az elővár udvarán állt a várvédő Jurisics Miklós szobra (1963), valamint a vár egykori melléképületei. A belső vár kapuépületéhez is a csapóhíd elbontása után épült téglahíd vezetett. A kapu felett az Esterházy család hercegi ágának címere volt látható. A belső vár udvara trapézszerű tér. Emeletes árkádsorát az 1777-es nagy tűzvész után emelték. Az udvarról a maga eredeti változatában ma csupán a keleti szárny látható. Jóval több érzékelhető az ún. lépcsőházból, amelyen keresztül a Jurisics Miklós Vármúzeum kiállítótermeibe vezet az út. Innen megcsodálható a Kőszegi Iván bán építette Kőszegi-palota (1279-90) reprezentatív főhomlokzata is. Lépcső vezet fel a vár lovagterméhez, amely feltehetően a Garaiak birtoklása idején (1392-1441) készült. Az északi szárnyban dekoratív gótikus falfestések is megőrződtek. A Hunyadi-korszak (1483-1490) eredménye a késő gótikus-kora reneszánsz ablaksor, illetve az ablakok körüli reneszánsz festés. A vár keleti és déli épületszárnyai a 15. század második és a 16. század első felében épültek. A Széchy-korszakban (1616-1695) új köntöst kapott a belső udvar. A kőszegi vár 1532-ben történelmi hírnevet szerzett, amikor Jurisics Miklós várkapitány vezetésével 25 napon át győzelmesen állta a Bécs ellen vonuló Szulejmán hadainak rohamát. A török 50-55 ezres sereggel próbálta meg bevenni a várat, augusztus 5. és augusztus 30. között 19 ostromot indított - és ennyit vert vissza a maroknyi védősereg. A kudarc miatt janicsárlázadás tört ki a török seregben. Utolsó egységeik augusztus 30-án, a hagyomány szerint 11 órakor hagyták el a meggyötört város határait. Erre emlékeztet Kőszegen a mindennap 11 órakor felhangzó harangszó. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét. A műemlék helyreállítására 1955 és 1963 között került sor, ezután a várban kulturális intézmények kaptak helyet. A Kőszegi vár ad otthont a Jurisics Miklós Vármúzeumnak. A kiállítás darabjai közül kiemelendőek a helytörténettel kapcsolatos emlékek, de ott találjuk a Szőlő Jövésnek Könyvét és Francz Bálint 1746-os, a várost ábrázoló festményét is (fent, első nagyítható kép). A Jurisics vár rekonstrukciója 2011-ben kezdődött el. 2012-ben megújult külsővel és nagyon modern technikai eszközökkel, például klimatizált vitrinekkel interaktív kiállítótérben ismerkedhetnek majd a látogatók a vár történetével az építéstől egészen 1945-ig, azaz az Esterházy-korszak végéig. Az 1532-es török várostromot kiemelten jelenítik meg, különtermet kap majd. A felújítás egy éve alatt a vár zárva tart. FŐNIX HÁZ - Szamos Marcipán, Mesegaléria és Borgaléria a Jurisics vár Elő várának szépen felújított termeiben a meseirodalom kedvelt alakjai szinte életre kelnek marcipán szobor formában. Az édes tárlaton többek között Noé bárkája éppúgy megtekinthető marcipánba gyúrva, mint Süsü, a sárkány, Micimackó, Pöttöm Panna, a tücsök és a hangya, az aranyszőrű bárány, Ludas Matyi, Csipkerózsika. A Főnix Ház nemcsak látnivalót nyújt: a Szamos Marcipán külföldön is híres marcipán édességei és finomdesszertjei a Főnix Ház édesség-, és ajándékboltjában meg is vásárolhatók. Az épületben egyébként a savanykásabb ízek barátainak is érdemes körülnézni, ugyanis a 14 magyar borvidéket bemutató Borgaléria is várja a látogatókat.

ÖREGTORONY/ZWINGER - (Chernel u. 16 - kép balra), az egykori városfal délnyugati sarokbástyájának épült a 11. században, majd a 15. században gótikus stílusban átalakították. Mai formáját is az Anjou-kori (1301-1386) nagy építkezések idején kapta. A mindig fedett bástyán a tűzfegyverek elterjedése után szűk kis lőréseket törtek. Az Öregtorony ma múzeumi kiállítóhely. Két állandó kiállítása: A honfoglaló magyarok viselete és fegyverzete; Bőrdíszművek. Lakóház és borozó is egyben a Rájnics József utcában található ún. STETTNER-HÁZ, középkori városfalhoz építve, gótikus, 14-15. század eredetű, barokk, 18. századi átépítésekkel. Végül az utcácskában két mészkő szobor említésre méltó még - SZENT DONÁT és SZENT LÉNÁRT barokk szobrok egymással szemben (Rájnis József u. 12-13 - kép jobbra) szoborfülkében láthatók, eredetileg a város felső hídfőjének szobrai voltak. Alkotójuk ismeretlen, 1764 körüliek. A Szent Lénárt szobrot alkotója pásztorbottal, rablánccal ábrázolta, mint a bűnök rabságától való megszabadítót. Az állatvészek idején fordultak hozzá az emberek közbenjárásért, de az emberi szenvedélyek tüzesvérű lovának megfékezését, a bűnök láncaitól való szabadulást is tőle remélték. Szent Donátnak a szőlőskertek védőszentjének életnagyságú szobra a kőszegi szőlőművelés (borkultúra) évszázados múltját idézi. A Rájnis József (korábban Névtelen) u. 12. - Várkör 51. szám alatti, a Jurisics Várral átellenben álló barokk lakóház két korábban önálló épületből jött létre. A Vár felőli ingatlan részben a középkori védőműre (Barbakán) épült, bejárata a várfalon belül nyílt. Kőszeg történelmi Belvárosának nyitóképeként jelenik meg a turisták előtt.

Várkör része látkép - kék épület Kékfény étterem és borozó

A történelmi belvárosban tett séta közben érdemes megkóstolni a kőszegi őstermelők borait a helyi hangulatos sváb jellegű pinceborozókban és tovább sétálni a vár felett található VÁRKÖRRE, ahol nem csak egy-egy épület, hanem az egész utcakép a történelmi örökség védett része, mint például a kapások házai a 18. századból. A látványosságok egyik legfőbb büszkesége a házak elé kitett becsületkasszák. KÉKFÉNY BOROZÓ (Várkör 25) - lakóház is a barokk eredetű épület, amely átalakítva klasszicista stílusban a 19. sz. első felében volt. A ház udvarán áll az 1553-ban emelt, romos, úgynevezett Csigás-torony, ebben volt a városi kínzókamra a 18. század elején. Ugyanitt jól látható a keleti városfal egy szakasza is (4 napon keresztül teraszán ebédeltünk).

Az iskola homlokzata a zárdatemplommal - Szent Margit szobor

Várkör 34 alatt található az ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT Római Katolikus Általános Iskola, melynek gyökerei visszanyúlnak 1868-ig, a domonkos nővérek kőszegi letelepedéséig. A sima felületű, szerény méretű öv- és főpárkánnyal rendelkező épületen található a legszebb kőszegi szobor. Az épület szegletében, csavart oszlopon áll Árpád-házi Szent Margit szobra, tele bájjal. Az épület szinte összenőtt a RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE zárdatemplommal. A késő romantikus stílusú templom a 19. században 1868-ban épült. Neo eklektikus stílusban bővítették 1930 körül. A másik oldalon HUNYADI MÁTYÁS alakja tűnik elő a zöldben. Előzőleg ez a szobor az 1856-ban épült katonaiskola céljára épült intézmény főépületének bal szárnya előtt állt, ami 1922-ben vette fel Hunyadi Mátyás nevét és lett belőle Magyar Királyi Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet, és működött ekként egészen 1945-ig. Névadójának Székely Károly mintázta szobrát 1935-ben állították fel. 1945 után, mikor a volt hadapródiskolát a szovjet csapatok vették ideiglenes használatba, ez a Mátyás-szobor Kőszeg belvárosába került, a volt Béri Balogh Ádám általános iskola előtti parkban állították fel, ahol jelenleg is áll. CHERNEL KÁLMÁN VÁROSI KÖNYVTÁR és lakóház (Várkör 35-37 - kép balra) eredetileg az evangélikus konvent ún. Musser-féle klasszicista (1841) háza, majd 1876-tól polgári fiúiskola volt.

ZSINAGÓGA - Várkör 38. alatt található a ma már üres, romos állapotú épület. Építéséről keveset tudunk. A feljegyzések szerint 1856-ban adták át Schey Fülöp (1798–1881) kőszegi mecénás jóvoltából, akinek még számos jelentős városi intézményt is köszönhet a város. Zsigmond király 1393-ban engedélyezte a Gara főnemesi családnak a zsidók befogadását. A történelem változásai során többször megszűnt, majd újból megalakult a hitközség. 1526-ban, a mohácsi vész után, a soproniakhoz hasonlóan, a kőszegi zsidókat is kiűzték a városból. A zsidó lakosság a Batthyány birtokon levő Rohoncra (ma Rechnitz, Ausztria) menekült, onnan csak 1840-ben térhetett vissza. Érdekes látnivaló a romantikus stílusú, kettős bástyatoronyszerű elő építményű, kör alaprajzú, felülvilágító kupolás, romos zsinagóga.

A Várkör 42. alatt kiemelkedő monumentális ÓRATORONY méltóságteljesen magasodik a Belváros fölé. - Kőszeg és a bor története évszázados kapcsolatban áll, az elmúlt századok megannyi történelmi forrása szól a szőlőnek, bornak a város életében játszott szerepéről: a kőszegi borászok közössége közel ezerévnyi örökséget gondoz. A KŐSZEGI BOROK HÁZA méltó őrzője a kőszegi borkultúrának, a házban bemutatásra kerül a kőszegi szőlő-és bortörténete, a szőlőfeldolgozás és borkészítés hagyományos eszközei. A Kőszegi Borút tagjainak (10 borász) borkínálatát mutatja be. Kőszeg hagyományosan vörösbortermő vidék, a kékszőlők - elsősorban a kékfrankos, a zweigelt, a blauburger a meghatározók. A fajtaösszetétel azonban az elmúlt időszakban is módosult, bővült, színesedett a gazdák borkínálata, új fajták, újabb borok jelentek meg. - A borászattal kapcsolatos kiállítás a Várkör 54. alatt, a helyi tradicionális borozó felett látogatható. A város főterétől nyugatra (Várkör 57) látható a mészkő SZENT FLÓRIÁN szoborcsoport. Alkotója ismeretlen. Az 1800-as évek elejéről egész jó állapotban maradt meg a késő barokk stílusban készült védőszent alakja és a kétoldalt lámpást tartó angyalok.

Kellemes éjszakai pihenésre lelhet egy látogató a Várkör 100. alatt található, a történelmi belváros magasabban fekvő részén elhelyezkedő KÓBOR MACSKA FOGADÓBAN. A 18. században épült - eredetileg barokk stílusú sarokház végleges klasszicista stílusú külsejét az 1830-as évek óta őrzi. Az 1838/39. évi Kovatsits Zsigmond-féle térképen az 557. helyrajzi számon található lakóház, amely a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltár telekkönyve szerint Waisbecker József kereskedő tulajdona volt. A Várkörre néző homlokzatát vakolat lizénák tagolják, melynek központi alakja a szegment íves záródású kapu. A családi vállalkozásként üzemelő kedvelt fogadót 1997-ben teljesen felújították, így nyerte el mai formáját. A földszinten ami korábban cselédlakként szolgált, porta és reggeliző-söröző van kialakítva. Az első emeleten egy társalgó hűtőszekrénnyel és 10 szoba található. Ezek a szobák két-, három- és négyágyasak. Zuhanyzóval és televízióval vannak felszerelve. A tetőtérben 5 szoba található. Ezek a szobák két-, három- és négyágyasak. Ezek közül 4 szoba azonos az első emelet szobáival, az 5-ös szobához pedig egy saját fürdőszoba tartozik a folyosón. A szobák ablakaiból csodálatos a kilátás többek között a Kálvária templomra, a Jézus Szíve templomra, a Jurisics várra és a hozzá tartozó vizesárokra. A pincehelyiségben pedig egy éjszakai bár került kialakításra. A panzió területén szabad az Internet hálózat. A határ felől a Kőszegen áthaladó Bozsok irányába kiépített kerékpárút az épület előtt halad el. A villákkal teletűzdelt árnyas Hunyadi utcai fasoron sétálva perceken belül a természetben találja magát az ember.